Hirtelen ötlettől vezérelve meglátogattuk az Ipolyt. Ugyan idén már kétszer vagy talán háromszor is voltunk, de eddig megúsztuk hal nélkül. A nymphazás tünt a legjobb ötletenek, mert a halak a vízközt és fenéken mozogtak, néha a kisebbek fröcsköltek, de ez csak bizonyos helyeken fordult elő, gödrök fölött, védett helyeken. Itt lehetett is látni kisebb halakat.
Egy bizonyos nympha volt a nyerő a többit csak csipegették. Előzőleg nedves léggyel lehetett még fogni, és a nymphas dobozt végigprobálva jött még ki pár. Ekkor került fel a "sárga rettenetes", mostantól típus légy.
Eléggé elborult pillanatomban kötöttem ezt a dolgot, aminek egyébként az összetevői elég egyszerűek: réz drót, sárga cérna, fogselyem, ami lassítja a süllyedését talán ettől olyan kapós, és egy kis spectra flash.
Hárman vallatuk a vizet, de a legtöbb szakasz még kietlen volt és semmi mozgást nem lehetett látni.
Viszont helyenként a néma víz alatt pezsgett az élet. A partszélben vonuló halakat lehetett látni, és az egyébként halottnak tűnő helyen szép lassan elkezdtek enni.
Egy bizonyos nympha volt a nyerő a többit csak csipegették. Előzőleg nedves léggyel lehetett még fogni, és a nymphas dobozt végigprobálva jött még ki pár. Ekkor került fel a "sárga rettenetes", mostantól típus légy.Eléggé elborult pillanatomban kötöttem ezt a dolgot, aminek egyébként az összetevői elég egyszerűek: réz drót, sárga cérna, fogselyem, ami lassítja a süllyedését talán ettől olyan kapós, és egy kis spectra flash.
Kicsik, de nagyon jó volt kiszedni őket, és meglepő erővel védekeztek, a kapások pedig a kezdeti pöccintésekből odavágásokra váltottak.
Húsz centi körüliek voltak...
Persze voltak kisebbek is, nagyon sok. Annyira kicsik, hogy a nagyobb nymphakat nem is tudták felvenni, a kapásukat pedig nem lehetett érezni igazán.
A sárga rettenetes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése